a sors furcsa játékot játszik velem.... még nem tudom mi a célja, de előbb-utóbb kiderül.... dobálja a jeleket felém, én meg rendre félreértelmezem őket.... de hát nem is én lennék, ha nem így lenne.... mindegy, addig úgysem fog békénhagyni a sors, amíg nem cselekszem helyesen....
most csak a szégyenérzet az, ami van bennem.... legszívesebben elbújnék a világ elől, hogy senki ne lásson, senkit ne lássak.... pedig ezerrel süt a nap, gyönyörű idő van, van két csodálatos gyerekem, szép az élet, és mégis.... valami nem klappol.... szégyellem magam rettenetesen, hogy nem vagyok elég erős.... tegnap és ma is megkaptam érte a fejmosást elég rendesen.... már tegnap sem bírtam ki zokogás nélkül, és ma is elpityeredtem magam.... hiába, elég szar érzés szembesülni a hibáinkkal.... főleg, ha ezzel a barátaid szembesítenek könyörtelenül.... na de.... ezért (is) vannak a barátok, nemde??
rendesen feladtam a leckét megint magamnak.... de úgy látszik, nekem kellenek ezek a nehéz megpróbáltatások.... nem történik semmi ok nélkül, most már nem vagyok elkeseredve, nem sajnálkozok, mert az a legrosszabb.... ezt a mostani helyzetet egy újabb feladatnak fogom fel, amit meg kell oldani.... úgy látszik az elmúlt 9 hónap nem volt megoldás az életemre.... hogy szokta mondani a gps?? újratervezés.... nna, ez van most nálam is.... próbálom a jó oldalát nézni a dolgoknak.... hogy valamire csak jó volt ez a 9 hónap.... rengeteget változtam, és például egy ilyen szituban is, amiben most vagyok, 1 évvel ezelőtt még összetörtem volna.... most nem.... mosolygok, és keresem a megoldást.... amíg rá nem találok.... de tudom, hogy meglesz, csak a sors még játszik egy kicsit velem, hogy felnőjek hozzá.... hogy elég érett legyek a helyzethez.... még nem jött el az én időm.... de ami késik, az nem múlik :)
