Félig ördög, félig angyal

Rólam röviden, mert ebben minden benne van:"Én-én vagyok. Se több, se kevesebb... őrült, esőben mezítláb táncolós, felhők felett repülős, mindent és mindenkit szeretős, szeretni: bátor lélek vagyok. Nem bírálok és ítélkezem, elfogadom, hogy olyan vagy amilyen, mert Te Te vagy. Örömet lelek minden szépben, elolvadok a zenében, hol izzó lávaként, hol hunyorgó parázsként. Fákat ölelgetek, állatokat szeretgetek, csodálok mindent mi él vagy élt. Téged is. Mert mersz ember lenni, vagy azért, mert nem. Mert mersz szeretni, vagy azért mert nem. Engem kevesen értenek. De aki igen, az talán már érti mit jelent szeretni..."

szavak

szenvedély, szex, érzelmek, szeretet, szerelem, vágy.... gyönyörű szavak.... külön-külön is, de így egy csokorba szedve is jól néz ki :)

tulajdonképpen az érzelmeken kezdtem el gondolkozni az utóbbi pár napban.... mennyire veszélyes üzem ez a szó.... érzelmek nélkül nem tudunk élni, de ha vannak érzelmeink, előbb-utóbb fájdalom ér minket.... két ember közül mindig annak fáj kevésbé, aki kevesebb érzelmet rakott abba a bizonyos mérlegbe.... ha egyensúlyban van a mérleg, akkor tökéletes minden, bár valljuk be, ez elég ritka állapot.... az egyik felé mindig elbillen, hol egyik irányba, hol a másikba....

amikor megismerkedünk valakivel, ha szimpatikus, elindul bennünk valami.... ez még nem érzelem, itt még csak vágyról beszélhetünk.... vágy az érintésére, az illatára, az ölelésére, a mosolyára, vagy csak arra, hogy a társaságunkban legyen.... ebből tud kialakulni a szenvedély, és ha hozzáteszünk még egy szót: szex, ez a hármas gyönyörű mixet eredményez :) ha ezekhez még érzelem is társul, na az már a csúcsok csúcsa....

de mikor vannak már érzelmeink? amikor egy - vagy több - baromi jó szeretkezés után már hiányzik? ha folyton rá gondolunk? ha örülünk annak, ha felhív? ha szeretnénk mellette lenni? ha szeretnénk megosztani vele az örömünket? vagy ezek az érzések csak a vágy velejárói? sokszor beleesünk abba a hibába, hogy többnek képzelünk valamit, mint valójában.... velem is megesett nem egyszer, nem kétszer, hogy beleképzeltem érzelmeket oda, ahol soha nem is voltak.... csak hát, nőből vagyok, jól estek a szép szavak, az ölelések.... de ez mind csak illúzió volt, színjáték.... légvárakat építettem, amik egyszer csak kidurrantak, mint egy szappanbuborék.... utólag rá kellett jönnöm, hogy a pasikban remekül működik a vadászösztön.... a préda megfigyelése, becserkészése, elfogása, aztán itt vége is a dolognak.... ami már az övéké, az nem érdekes.... csak addig kepesztenek, amíg meg nem kapják.... érzelmek nélkül tudják működtetni a dolgokat, miközben elhitetik a kiszemelttel, hogy nem csak bizonyos dolgokra korlátozódik az érdeklődésük.... ügyes játékosok, le a kalappal előttük.... nem mondom, hogy a nők nem csinálnak ilyet, biztos vannak olyanok, akik összetörtek már pár férfiszívet.... én valószínű a csillagjegyemből adódóan nem vagyok ilyen.... rák vagyok, és én érzelmek nélkül nem tudok létezni.... ha valaki megtetszik és meglátom benne azokat a dolgokat, amik az én értékrendemnek és életfelfogásomnak megfelelnek, azt az embert baromira meg tudom szeretni.... és baromira tudok hozzá ragaszkodni.... és itt szokott jönni a pofára esés, a felismerés, hogy ez igencsak egyoldalú dolog a részemről....

az utolsó pár év megtanított arra, hogy óvatos legyek, türelmes, és ki tudjak mászni a legmélyebb gödörből is.... ehhez kellett vágy, szenvedély, szex, érzelmek, szeretet, mert ezek nélkül nem élhettem volna át a csalódásokat.... na meg a pasik nélkül sem :) azért az örök optimizmusom megmaradt, hogy összeakadok egy olyan pasival, akivel ugyanarra vágyunk....

 

karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

...Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Behegesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

...És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.

(Juhász Gyula: Karácsony felé)

 

 

ajándék

Tél volt, hó esett és jöttek az ünnepek
Gondolkodtam, mit is adhatnék neked.
Amit csak én adhatok, amiről te is tudod,
hogy igazán én vagyok.

Minden gazdagságom hangok és szavak,
Néhány általuk kimondott gondolat.
Egyet elmondtam neked, hogyha igaznak hiszed,
Mondd el mindenkinek!

Kívánj a szónak nyílt utat,
És a dalnak tiszta hangokat,
Kívánd, hogy mindig úgy szeresselek,
Ahogy szeretnéd, hogy szeressenek.

Csak arról énekelek, amit igaznak hiszek,
S csak akkor szól neked, ha te is úgy hiszed,
Hisz te is úgy élsz, ahogy én,
Te is azt álmodod, amit én,
Legalábbis úgy szeretném.


közeledik....

karácsony.... ilyenkor sok ember számot vet önmagával, az életével, az elmúlt évvel.... amióta átértékeltem sok mindent, azóta ezt többször is megtettem ebben az évben.... korrigáltam, amit lehetett, több-kevesebb sikerrel....

boldog vagyok? nem.... még nem.... de igyekszem mindent megtenni, hogy az legyek.... próbálom a dolgok jó oldalát nézni és hálás vagyok azért, amim van.... nagyon sok ember ezért nem boldog, mert a hiányra koncentrál.... azokra a dolgokra, amik hiányoznak az életükből.... közben meg nem tudnak örülni az életnek, nem veszik észre az értékeket maguk körül, és nem elég hálásak.... én is sokáig így éltem, de felnyílt a szemem, és ma már másképp látok mindent és mindenkit.... semmi és senki nem változott körülöttem, mégis minden más attól, hogy ÉN máshogy állok mindenhez.... és ez így van jól....

hogy ki vagyok?

Hogy ki vagyok? A legártatlanabb angyalod... vagy a legkísértőbb démonod... A barátod... vagy az ellenséged... A szikrázó napsütés, ami beragyogja az életed... vagy a sötét éjszaka amiben örökre elveszel... A szerelmed, aki mellett minden nap fel akarsz ébredni... vagy a szeretőd, akinek a szíve sosem lesz a Tiéd... Egy elveszett kislány, akire vigyáznod kell... vagy egy harcos amazon, aki elsöpör Téged... A pillangók amik a hasadban repkednek... vagy a könnycsepp ami az arcodon lefolyik... Hogy Neked ki voltam... vagyok... leszek... az csak rajtad áll...

 

időnként

jó érezni

Jó érezni azt, hogy szeretlek,
nagyon és egyre jobban.
Ott bujkálni a két szemedben,
rejtőzködni a mosolyodban.
Érezni, hogy szemeid már szememben
élnek és néznek.
S érezni azt, ha szép, veled szép,
s csak veled teljes az élet.

(Illyés Gyula)

 


Feedek
Megosztás
Címkefelhő