kinézek az ablakon, odakinn a hideg szél táncoltatja a száraz leveleket az úton.... nemrég még zöldek voltak, a fán kapaszkodtak, és selymesen simogatták egymást, ahogy összeértek.... mostanra elszállt az élet belőlük és csak az elszáradt, élettelen levelekkel játszik a szél.... hol felkapja a magasba, aztán leejtve a földre görgeti tovább.... bent a szobában meleg van, én mégis fázom.... mint az a falevél, amelyik ott kint táncol.... hideg fuvallatot érzek ott legbelül.... valamit kisöpört a szél a lelkemből....

hiányzik valaki.... szerettem őt sokáig.... hiányzik a nevetése, a humora, a beszélgetések, a jó tanácsai, az ölelése.... a szerelem elmúlt, a szeretet nem.... nem mint férfi, hanem mint BARÁT hiányzik....

felkapta őt is a szél és tovarepítette.... ki tudja hol jár....